Az olajfestmény a marosvásárhelyi egykori római katolikus leányiskolában működő Mária Kongregációé volt. Az 1903-ban létrehozott társulat a katolikus hitélet tevékeny gyakorlására, Szűz Mária erényeinek buzgó követésére tanította a mélyebb lelki életre vágyó lányokat. A gyűléseken elmondott exhortációk keresztény értékrendre és életmódra neveltek: rendszeres imára, gyakori szentáldozásra, böjt és tilalmi idők betartására, szülők tiszteletére, egyszerű ruházkodásra, vallásos olvasmányok megválasztására. A kongreganistáktól elvárták, hogy példás magaviselettel, szorgalommal, jó előmenetellel emelkedjenek ki a többi növendék közül.

    A kongregáció ünnepei közül megemlítjük december 8-át, Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának ünnepét, amikor a közös szentáldozás után a tagok megújították fogadalmukat, valamint január 21-ét, Szent Ágnes névünnepét, amikor védőszentjükre emlékeztek. 1908-ban dr. Monay Ferenc utánjárására az assisi püspök Szent Ágnes és Szent Emerencia ereklyéivel ajándékozta meg a társulatot.

    A kép középtengelyében, alacsony horizont előtt a kongregáció védőszentje, a fiatal Ágnes látható, gazdagon díszített öltözetben. Bal kezében az evangéliumot tartja, lábánál bárány fekszik. A festmény alsó részének építészeti és tájképi elemei Rómát idézik. A felső részen, felhők között angyalok koronát hoznak; a vértanú szűz elnyeri földi szenvedéseinek jutalmát, a mennyei dicsőséget.

  Az olajfestmény jobb alsó sarkában a „cop. Jelinek A.” jelzés olvasható. A mérnöki munka mellett festéssel is foglalkozó Jelinek Antal számunkra egyelőre ismeretlen előkép alapján festette a képet.

   Az olajfestmény kapcsán érdemes röviden a morvaországi Wischauból (ma: Vyškov, Csehország) származó Jelinek Antalról is megemlékezni, aki valamikor a neoabszolutizmus korának elején érkezett Marosvásárhelyre. 1872-ben egyedül pályázott a városi mérnöki állásra, amelyre meg is választották. A pályája kezdetén járó geometra Marosvásárhely külterületének felmérésével bizonyította a városatyák előtt térképkészítésben, felmérésekben való ügyességét. Munkája úttörő jellegű volt, jelentősen segítette a helyi telekkönyvi hivatal indulását is. Komoly műszaki tudását a későbbiekben főleg a mérnöképítészetben kamatoztatta. Legjelentősebb ismert építészi munkája a katolikus egyházközség leányiskolájának terve. A Szentgyörgy utcai neoreneszánsz főhomlokzatú épület Kovács Ferenc apát-plébános működése idején, 1890–1892 között épült meg.

Irodalom:

Barabás Kisanna: A marosvásárhelyi római katolikus egyházközség története 1900–1944 között. In: Barabás Kisanna–Tamási Zsolt (szerk.): A maros-küküllői főesperesi kerület plébániáinak története 1900-tól 1989-ig. Kolozsvár, 2009. 107–162.

Barabás Kisanna: Jelinek Antal, Marosvásárhely városi mérnöke (1872–1893). In: Orbán János (szerk.): Fundálók, pallérok, építészek Erdélyben. Marosvásárhely–Kolozsvár, 2016. 233–248.